Allergiát kiváltó okok | Claritine

Allergiát kiváltó okok

Green divider

Az allergiát kiváltó okok

Az allergiás reakciót kiváltó anyagokat összefoglaló néven allergéneknek nevezzük.

A leggyakoribb allergének az alábbiak:

  • virágpor, azaz pollen
  • állatszőr
  • penészgomba
  • bizonyos ételek vagy azok összetevői (tej, tojás, eper, mogyoró)
  • rovarméreg (méh-, darázs-, pókméreg)
  • egyes kémiai anyagok

A levegőben szálló allergének esetén (pollen, szőr, por) az allergiás reakció elsősorban a légutakat és a szemet érinti, tehát a tünetek a szemen, az orrban, torokban és a tüdőben jelentkeznek.

Amennyiben az allergént élelmiszer tartalmazza, úgy az elsődlegesen érintett szervek a száj, a gyomor és a belek.

Harmadik fontos megjelenési formája az allergiának bőrtünetek képében jelentkezik.

an outline of a cloud

Állati szőr

A háziállatok közül a legerősebben a macskák testnedveiben, nyálában, vizeletében lévő fehérje, a szőrükből leváló kis darabok, illetve a lehámlott bőrsejtek allergizálnak. A szőr és a hám kiszárad és elporlik, így az allergének a házipor részévé válnak, és felkavarodva bekerülhetnek a belélegzett levegőbe is, súlyos légúti panaszokat okozva. Hasonlóképpen allergéneket tartalmaz a kutya, a ló, a tehén, a nyúl, a tengerimalac, az aranyhörcsög, az egér, a patkány szőre, nyála és vizelete is.

an outline of a cloud

Háziporatka

Talán világszerte a leggyakrabban felelős az allergiás tünetek kialakulásáért. Maga az atka kb. 0,5-1 mm nagyságú, a pókszabásúak közé tartozó mikroszkopikus méretű rovar. Legfőbb tápláléka az emberi és állati bőrfelszínről leváló hámsejt. Nem maga az atka, hanem annak fehérjében igen dús ürüléke allergizál, mely házipor jelentős részét alkotja. Ez a fűtési szezonban kiszárad, szétporlik és a levegőbe kerül. Házipor atkával leginkább az ágynemű, a bútorkárpit, a padlószőnyeg szennyezett, mert e fénykerülő rovarok itt bújnak meg.

an outline of a cloud

Penészgombák

A különböző talajlakó és beltéri gombák spórái egyaránt erősen allergén hatásúak. A talajlakó gombák főként augusztustól novemberig bocsátják ki spóráikat legnagyobb számban. A beltéri gombák télen fordulnak elő nagyobb számban, különösen a fűtés okozta páralecsapódás miatt, nedves, nyirkos épületekben, vízparti házakban, fürdőszobákban, illetve pincékben, padlásokon, régiségkereskedésekben.

an outline of a cloud

Pollenek

A virágzó növényekből a levegőbe jutó virágporok, pollenek egy része allergén. A füvek és gyomok közül Magyarországon talán a leghírhedtebb „közellenség” a parlagfű, a fekete üröm és az angolperje, a fák közül pedig a leggyakrabban allergiát okozóként a mogyorót tartják számon.

an outline of a cloud

Rovarméreg

Vannak önmagukban allergiakeltő rovarok, mint például a csótány vagy a légy, más rovaroknak a csípése okoz helyi jellegű, vagy kiterjedtebb allergiás tüneteket. Ilyen a szúnyog, a méh, a darázs, a hangya, a pók. Ezek csípései az arra túlérzékenységet mutatók számára nem csak kellemetlenséget, hanem igen súlyos veszélyt, gégeödémát, vagy akár a teljes szervezetre kiterjedő sokkot is okozhatnak!

an outline of a cloud

Allergizáló növények

Mogyoró
Legkorábban a mogyorófélék virágoznak. Porzós barkái okozzák a gondot, amelyek nagymennyiségű allergént tartalmaznak. Túl nagy problémát azért nem okoznak, mert szétszórtan helyezkednek el. Mogyorót minden olyan, a mogyorópollenre érzékeny ember ehet, aki nem tápanyag-allergiás a termésre, és nem fenyegeti keresztallergia.

Parlagfű 
A parlagfű az egyik leggyakoribb és legerősebb allergén, igazi gyomnövény. Minden egyes növény pollenszemcsék millióit szórja a levegőbe. Egy tő parlagfű egy év alatt 60 ezer magot is termelhet, melyek a talajban maradva akár harminc évig is csíraképesek maradnak. A növények legintenzívebb növekedési időszaka júliusban van. Ezután növekedése lelassul, és virágozni kezd.

Nyír 
A skandináv országokban őshonos, hazánkba betelepített nyír pollenje erősen agresszív, március elejétől május közepéig okozhat panaszokat. A fa virágzása szép látvány, azonban rendkívül sok pollent termel, érdemes elkerülni.

Pázsitfűfélék 
Európában a legjelentősebb allergiát okozó növények közé tartoznak a fűfélék, szinte mindegyikben megtalálhatóak az allergiás betegségeket előidéző fehérjekomponensek. Bár az egyes fűfajták nem egyformák, többségük 10-30 cm magas, lágyszárú, beporzásukat a szél végzi. Virágzási idejük égövek szerint változik, hazánkban általában április végétől június közepéig tartanak. Ebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, így a szénanátháért, a kötőhártya-gyulladásként jelentkező allergiás tünetekért nem csak a fű felelős. A fűfélék pollenje bőrtüneteket, kiütéseket, csalánkiütés-szerű elváltozásokat is okozhat.

Csomós ebír 
Például gyakori pázsitfűféle a csomós ebír, ami tavasszal korán kihajtó, bőven termő, laza bokrú szálfű. Virágzási ideje májustól július végéig, néha októberig is tart.

Lándzsás útifű 
Rétek, legelők, útszegélyek jellegzetes évelő, tőrózsás növénye. Főgyökeres gyöktörzs, rövid szártagú hajtásain csak lándzsa alakú, 3-5 ívesen futó erezetű, ép szélű tőlevelek vannak. Az apró fehéres virágok tömött hengeres vagy gömbös füzérben állnak. A porzók hosszabbak a pártánál, így feltűnően kiállnak a virágzat szintjétől. Virágzás: áprilistól augusztusig.

Libatopfélék 
Általában a disznóparéjfélékkel együtt tartják számon őket, mert körülbelül azonos időben nyíló virágaikból nagyon hasonló allergiát kiváltó virágporokat szórnak. Aki az egyikre érzékeny, az nagy valószínűséggel a másikra is. A libatopfélék családjába tartozó növényekre jellemző, hogy évelő, egylaki, váltivarú virágú növények, virágjuk leegyszerűsödött, a virágtakaró többé-kevésbé forrt, gyakran zöldes lepel, a virágok a növényen csomókban vagy bogernyőkben állnak. Leveleik szórtak.

Fekete üröm 
A fekete üröm pollenje az egyik legerősebb allergén. Gyógynövényként teája kiváló étvágyjavító, epeműködést serkentő, görcsoldó, idegerősítő hatású. Kedvező tulajdonságai mellett azonban virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót válthat ki.

Ez a gyomnövény nagyon sok erősen allergizáló pollent enged szélnek augusztus elejétől késő októberig. A parlagfű mellett ez a gyomnövény okozza a legtöbb allergiás megbetegedést.

A virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztusban történik meg, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. A virágpor szél útján akár 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!