Allergia alapok | Claritine

Allergia alapok

Green divider

Mi az allergia?

Az allergia nem más, mint a szervezet "téves", túlzott reakciója egy, a szervezetre egyébként ártalmatlan anyagra. Az allergiás ember szervezete megpróbálja eltávolítani a számára idegennek tűnő anyagot, és speciális ellenanyagot kezd termelni az allergénnel szemben. Az ellenanyag bekerülve a véráramba eljut a szervezet minden pontjára, és több kémiai anyag, köztük hisztamin felszabadulását váltja ki az érintett területeken. A hisztamin központi szerepet játszik az allergiás reakciók – viszketés, orrfolyás stb. – kialakulásában. A legismertebb allergének a pollen (virágpor), az állatszőr, a poratka és a penész.

Sajnos az allergiások száma évről évre növekszik, ez mindennapjainkat egyre nehezebbé teszi. Az allergia nem velünk született, hanem szerzett reakció, legtöbb esetben gyermek és fiatal felnőttkorban alakul ki. A szezonális allergiás nátha évente átlagosan ”csak” 3 hónapot tesz nehezebbé. Ha azt vesszük alapul, hogy az átlagéletkor 75 év, úgy ez azt jelenti, hogy életünk 15 évében szenvedünk tőle. Kellemetlen tünetei, úgy mint az orrfolyás, orrdugulás, viszketés és szemtünetek hosszú távon az életminőség romlásához vezethetnek.

an outline of a cloud

Az allergia tünetei

Az allergiás tünetek nagyon változatosak, egyazon allergén többféle tünetet okozhat, s ugyanazokat a tüneteket számos allergén képes kiváltani. Elképzelhető, hogy csak a felső légutak (orr, torok) és a szem gyulladása jelzi a szervezet allergiás reakcióját, de egyes esetekben bőrkiütés, légzési nehézség vagy gyomor- és bélpanaszok is jelentkezhetnek.

an outline of a cloud

Tipikus allergiás tünetnek számít az

  • orrfolyás, orrdugulás,
  • gyakori tüsszögés,
  • piros, könnyező, viszkető szemek,
  • viszkető torok, fül,
  • légzési nehézség,
  • bőrkiütések.

A fenti tünetek – amik az immunrendszerben lezajló folyamatok következményei – egyenként és együttesen is jelentkezhetnek.

an outline of a cloud

Miről ismerjük fel az allergiát?

A pollenszezon kezdetével a száj, szájpad és a torok hátsó része fokozatosan vagy hirtelen viszketni kezd. Ezt általában a szemek könnyezése, tüsszögés és visszerű orrfolyás követi. Néhány embernél fejfájás, köhögés és nehézlégzés is jelentkezik, néhányan ingerlékennyé és depresszióssá válhatnak, étvágytalanná válhatnak, alvási nehézségekkel küszködhetnek. A szemhéjak befelé néző oldala és a szemfehérje begyulladhat (kötőhártya-gyulladás). Az orr nyálkahártyája megduzzadhat és váladékozhat, ami orrduguláshoz és orrfolyáshoz vezet.

A szezonális szénanáthát általában könnyű felismerni. A bőrtesztek és a beteg kórelőzménye segíthetnek az orvosnak az allergiát kiváltó pollen azonosításában.

A legtöbb allergiás reakció enyhe tünetekkel jelentkezik: könnyező, viszkető szemek, orrfolyás, tüsszögés, borviszketés. A borkiütés (csalánkiütés) gyakori, és általában viszketés kíséri. A duzzanat mérete és kiterjedése változó lehet. Az allergia asztmás rohamot is kiválthat. A súlyos és akár teljes testre kiterjedő allergiás reakciók, az ún. anafilaxiás reakciók akár életveszélyesek is lehetnek. Ilyenkor a légutak beszűkülnek (kilégzési sípolást eredményezve); a vérerek kitágulnak (vérnyomásesést okozva).

A virágporok szezonja a különböző országokban, területeken igen nagy eltéréseket mutat. A tavaszi szénanáthát foként a fák, mint a tölgy, szil, juhar, éger, nyír, boróka és olajfa okozzák; kora nyáron a füvek tehetők felelőssé, mint a réti perje, réti komócsin, fehér tippan és a csomós ebír; késő nyáron pedig a parlagfű a bűnös. Néhány esetben a szezonális allergiát a termelőföldből származó spórák is okozhatják.

an outline of a cloud

Az allergia vizsgálata

Az orvos elsőként azt dönti el, vajon allergiás reakcióról van-e szó. Megkérdezi, hogy van-e a beteg közeli hozzátartozói közül allergiás személy, ez esetben ugyanis nagyobb az allergiás reakció valószínűsége. Laborvizsgálattal egy bizonyos fehérvérsejt, az eozinofil granulocita számot, arányt, illetve ellenanyagszintet (IgE) mérnek. Ebből következtetnek az allergia mértékére és típusára. Allergiás reakció esetén nagy számban képződnek eozinofil granulociták, magas az összes IgE szint és az allergénre specifikus IgE szint. Mivel minden allergiát sajátos allergének váltanak ki, a diagnózis fontos része a kiváltó allergén azonosítása. Ebben segít, ha megfigyeljük mikor (pl. bizonyos évszakokban), miután (pl. egyes ételek elfogyasztása) kezdődnek a tünetek, és milyen gyakran ismétlődnek.

Az allergének azonosítására a bőrpróba a legalkalmasabb.

an outline of a cloud

Bőrpróba /bőrteszt

Pollenek (fa, fű, gyomnövények vagy gomba spórák), por, állatszőrök, ételek, kivonataiból hígított oldatot használnak. A vizsgált személy bőrére cseppentenek minden oldatból, melyet aztán egy apró, arra alkalmas eszközzel a bőrbe juttatnak. Ha az illető allergiás, akkor 15-20 perc múlva az adott allergén helyén duzzanat és körülötte bőrpír jelenik meg. Ennek mérete és intenzitása az allergia mértékére utal. A próbák elvégzése előtt néhány napig nem szabad antihisztaminokat szedni, mert elnyomhatják a reakciót.

Specifikus IgE vizsgálatot (általában radioallergoszorbens  - RAST - teszttel) akkor végeznek, ha a bőrpróba ellenjavalt. Ilyen ellenjavallat lehet a kiütéses vagy szteroiddal kezelt bőr, szájon át szedett, el nem hagyható antihisztamin vagy nagyon fiatal életkor.

Sokan sokféle allergiatesztet végeznek, de csak az allergológus vagy az allergológiában jártas szakorvos által végzett Prick teszt, Epicutan teszt, Atopy patch teszt vagy intracutan teszt alkalmas az orvosi diagnózis felállításához. Ezek a bizonyítékokon alapuló orvosi diagnosztika eszközei.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!