Az allergiáról
  • Mi az allergia?
  • Az allergia tünetei
  • Miről ismerjük fel az allergiát?
  • Különböző allergia típusok
  • Az allergia célszervei
  • Az allergia vizsgálata
  • Az allergia kialakulása, vándorlása

Mi az allergia?

Az allergia nem más, mint a szervezet "téves", túlzott reakciója egy, a szervezetre egyébként ártalmatlan anyagra. Az allergiás ember szervezete megpróbálja eltávolítani a számára idegennek tűnő anyagot, és speciális ellenanyagot kezd termelni az allergénnel szemben. Az ellenanyag bekerülve a véráramba eljut a szervezet minden pontjára, és több kémiai anyag, köztük hisztamin felszabadulását váltja ki az érintett területeken. A hisztamin központi szerepet játszik az allergiás reakciók – viszketés, orrfolyás stb. – kialakulásában.  A legismertebb allergének. a pollen (virágpor), az állatszőr, a poratka és a penész.

Sajnos az allergiások száma évről évre növekszik, ez mindennapjainkat egyre nehezebbé teszi.

Az allergia nem velünk született, hanem szerzett reakció, legtöbb esetben gyermek és fiatal felnőttkorban alakul ki. A szezonális allergiás nátha évente átlagosan ”CSAK” 3 hónapot tesz nehezebbé. Ha azt vesszük alapul, hogy az átlagéletkor 75 év, úgy ez azt jelenti, hogy életünk 15 évében szenvedünk tőle. Kellemetlen tünetei, úgy mint az orrfolyás, orrdugulás viszketés és szemtünetek hosszú távon az életminőség romlásához vezethet.

Az allergia tünetei

Az allergiás tünetek nagyon változatosak, egyazon allergén többféle tünetet okozhat, s ugyanazokat a tüneteket számos allergén képes kiváltani. Elképzelhető, hogy csak a felső légutak (orr, torok) és a szem gyulladása jelzi a szervezet allergiás reakcióját, de egyes esetekben bőrkiütés, légzési nehézség vagy gyomor- és bélpanaszok is jelentkezhetnek.

Tipikus allergiás tünetnek számít az

  • orrfolyás, orrdugulás,
  • gyakori tüsszögés,
  • piros, könnyező, viszkető szemek,
  • viszkető torok, fül,
  • légzési nehézség,
  • bőrkiütések.

A fenti tünetek – melyek az immunrendszerben lezajló folyamatok következményei – egyenként és együttesen is jelentkezhetnek.

Miről ismerjük fel az allergiát?

A pollenszezon kezdetével a száj, szájpad és a torok hátsó része fokozatosan vagy hirtelen viszketni kezd. Ezt általában a szemek könnyezése, tüsszögés és vízszerű orrfolyás követi. Néhány embernél fejfájás, köhögés és nehézlégzés is jelentkezik, néhányan ingerlékennyé és depresszióssá válnak, elvesztik étvágyukat, alvási nehézségekkel küszködnek. A szemhéjak befelé néző oldala és a szemfehérje begyulladhat (kötőhártya-gyulladás). Az orr nyálkahártyája megduzzadhatés váladékozhat, ami orrduguláshoz és orrfolyáshoz vezet.

A szezonális szénanáthát általában könnyű felismerni. A bőrtesztek és a beteg kórelőzménye segíthetnek az orvosnak az allergiát kiváltó pollen azonosításában.

A legtöbb allergiás reakció enyhe tünetekkel jelentkezik: könnyező, viszkető szemek, orrfolyás, tüsszögés, viszkető bőr, tüsszögés. A bőrkiütés (csalánkiütés) gyakori, és általában viszketés kíséri. A duzzanat mérete és kiterjedése változó lehet. A duzzanat a kis bőrterületet (pl. csalánkiütés) vagy kiterjedt bőr alatti szöveteket érinthet. A duzzadást az erekből kilépő folyadék okozza. Az érintett testtájtól függően ez veszélyes is lehet. Az allergia asztmás rohamot is kiválthat. Bizonyos allergiás reakciók, az ún. anafilaxiás reakciók akár életveszélyesek is lehetnek. A légutak beszűkülnek (kilégzési sípolást eredményezve); a vérerek kitágulnak (vérnyomásesést okozva).

A virágporok szezonja a különböző országokban, területeken igen nagy eltéréseket mutat. A tavaszi szénanáthát főként a fák, mint a tölgy, szil, juhar, éger, nyír, boróka és olajfa okozzák; kora nyáron a füvek tehetők felelőssé, mint a réti perje, réti komócsin, fehér tippan és a csomós ebír; késő nyáron pedig a parlagfű a bűnös. Néhány esetben a szezonális allergiát a termőföldből származó spórák is okozhatják.

Különböző allergia típusok

  • allergiás nátha (rhinitis allergica) – lehet szezonális [ez a szénanátha] vagy egész éven át tartó )
  • ételallergia
  • napallergia
  • bőrallergia
  • gyógyszer- és fémallergia
  • borallergia

Bővebben itt olvashat róluk

Az allergia célszervei

Az allergia célszervei 

Az ételekre, vegyszerekre, gyógyszerekre, valamint a méh és darázsméregre a szervezet súlyos allergiás reakcióval, anafilaxiával is reagálhat.

Az allergia vizsgálata

Az orvos elsőként azt dönti el, vajon allergiás reakcióról van-e szó. Megkérdezi, hogy van-e a beteg közeli hozzátartozói közül allergiás személy, ez esetben ugyanis nagyobb az allergiás reakció valószínűsége. Laborvizsgálattal egy bizonyos fehérvérsejt, az eozinofil granulocita számot, arányt, illetve az összes IgE és specifikus IgE szinteket (gyulladáskor keletkező fehérje molekulák) mérik. Ebből következtetnek az allergia mértékére és típusára. Allergiás reakció esetén nagy számban képződnek eozinofil granulociták, magas az összes IgE szint és az allergénre specifikus IgE szint. Mivel minden allergiát sajátos allergének váltanak ki, a diagnózis fontos része a kiváltó allergén azonosítása. Az allergén azonosítása gyakran úgy történik, hogy megfigyeljük mikor (pl. bizonyos évszakokban), mi után (pl. egyes ételek elfogyasztása) kezdődnek a tünetek, és milyen gyakran ismétlődnek.

Az allergének azonosításának leghatásosabb módja a bőrpróba.

Bőrpróba /bőrteszt

Pollenek (fa, fű, gyomnövények vagy gomba spórák), por, állatszőrök, ételek, kivonataiból hígított oldatot használnak. A vizsgált személy bőrére cseppentenek minden oldatból, melyet aztán egy apró, arra alkalmas eszközzel a bőrbe juttatnak. Ha az illető allergiás, akkor 15-20 perc múlva az adott allergén helyén duzzanat és körülötte bőrpír jelenik meg. Ennek mérete és intenzitása az allergia mértékére utal. A próbák elvégzése előtt néhány napig nem szabad antihisztaminokat szedni, mert elnyomhatják a reakciót.

Specifikus IgE vizsgálatot (általában radioallergoszorbens  - RAST - teszttel) akkor végeznek, ha a bőrpróba ellenjavalt. Ilyen ellenjavallat lehet a kiütéses vagy szteroiddal kezelt bőr, szájon át szedett, el nem hagyható antihisztamin vagy nagyon fiatal életkor.

Sokan sokféle allergiatesztet végeznek, de csak az allergológus vagy az allergológiában jártas szakorvos által végzett Prick teszt, Epicutan teszt, Atopy patch teszt vagy intracutan teszt alkalmas az orvosi diagnózis felállításához. Ezek a bizonyítékokon alapuló orvosi diagnosztika eszközei.

Az allergia kialakulása, vándorlása

Az allergiás betegségek kialakulásában genetikai és környezeti tényezők bonyolult kölcsönhatásai játszanak szerepet. Megfigyelték többek közt, hogy ha az egyik szülő allergiás, a gyermek kb. 50%-os eséllyel válik allergiássá élete során, de ha mindkét szülő szenved valamilyen típusú allergiában, akkor ez az arány akár a 75% is lehet! De a gének mellett a betegeket körülvevő makro-és mikrokörnyezet, sőt, a géneket körülvevő kémiai környezet (epigenom) is befolyásolja a tünetek megjelenését, és akár az allergia elmúlását is.

Gyermekkorban jellegzetes az „allergiás menetelésnek” nevezett jelenség, ami azt jelenti, hogy az allergiás tünetek képesek szervről szervre vándorolni az életkor előrehaladtával. Például csecsemőkorban, kisded korban gyakoribbak a táplálékallergián alapuló bőrtünetek, majd kisiskolás korra ezek enyhülnek, akár el is tűnhetnek, és a tüdő lesz az allergia célszerve. Ilyenkor már az asztmatikus tünetek dominálnak. Serdülőkorban mindez szénanáthává enyhül. Az allergiás tünetek meg is szűnhetnek, bizonyos típusai specifikus immunterápiával el is mulaszthatók. Természetesen a gyógyuláshoz vagy a tünetszegény állapot eléréséhez a beteg együttműködése is szükséges.