Az allergia fajtái
  • Allergiás nátha
  • Ételallergia
  • Napallergia
  • Bőrallergia (csalánkiütés)
  • Latex-, gyümölcs- és zöldségallergia
  • Gyógyszer- és fémallergia
  • Borallergia

Allergiás nátha

Az allergiás nátha, szaknyelven rhinitis allergica, a felső légutaknak pollenekre, penészre, illetve egyéb mikroszkopikus anyagokra adott allergiás reakciója. Az allergiás betegek többsége ebben szenved. A panaszok a klasszikus nátha tüneteihez hasonlítanak: viszkető orr, orrfolyás, piros, könnyes szemek és feszítő érzés a fejben, mely fejfájáshoz is vezethet. Az allergiás reakciókat külső ingerek, úgynevezett allergének váltják ki.
Az allergiás nátha lehet egész éven át tartó, másnéven perenniális vagy nem-szezonális. Ebben az esetben a kiváltó ok olyan anyag, mely egész évben jelen van. Ilyen allergén lehet az állati szőr, a háziporatka, a penészgomba, melyek évszaktól függetlenül a lakásban megtalálhatók. Előfordulnak a ruhákban, függönyökben, szőnyegekben, a bútorok huzatain, kárpitjában, plüssálatokban, nedves és dohos helyeken. pl: a fürdőszobában vagy pincében.
Az allergiás nátha azonban lehet szezonális is, ezt nevezi a köznyelv szénanáthának. Ilyenkor a tünetek csak bizonyos időszakokban jelentkeznek, akkor, amikor a növények virágba borulva pollenjüket szórják. A szezonális szénanátha egyéni érzékenységtől függően tarthat néhány napig, de akár hónapokon keresztül is megkeserítheti az ebben szenvedő életét.

Allergia tippek otthonra, utazáshoz, szabadba, gyerekekhez

Ételallergia

Táplálékaink alapvetően kétféleképpen válthatnak ki allergiás reakciót. Egyrészt maga az adott táplálék, a benne lévő fehérje vagy egyéb összetevő (esetleg önmagában nem is, hanem csak a szervezet egy saját molekulájához kapcsolódva) okoz túlérzékenységi reakciót, másrészt egyre gyakoribb a keresztreakció jelensége is, mikor a táplálékban jelen lévő fehérje az eredeti allergénekhez nagymértékben hasonlít, s ezért vált ki reakciót. A leggyakoribb allergiát okozó táplálékok a tej, tojás, szója. Gabonafélék közül a rozs, kukorica. A zöldségfélék közül a zeller, a paradicsom, a sárgarépa, a brokkoli, borsó, ritkán a burgonya, a fokhagyma, a gyümölcsök között az alma, az eper, az őszibarack, a cseresznye, a kivi, a dinnye, a mogyoró, a mandula, a dió az ismertebb allergén. Sokaknak tüneteket okoznak a halak és a tenger gyümölcsei, a rák, kagyló is. A húsfélék közül ritkán allergizálhat a csirke, a pulyka, a disznó, a marha, a bárány.

Napallergia

Igen, bármilyen furcsa is, a tudomány ismer napallergiát is! A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége. Nem a bőrtípustól, hanem a szervezet hajlamától függ. (Itt el kell különítenünk azokat az allergiás reakciókat, amelyeket nem maga a napfény vált ki, hanem a különböző krémek, napozáshoz használt kozmetikumok, illetve a kozmetikumok és a napfény együttesen okoznak.) A napallergia kiváltó oka az UV-sugárzás, kialakulásának folyamata, illetve maga az allergén lényegében ismeretlen.

Bőrallergia (csalánkiütés)

A rátevéses (epicutan) bőr felületet érintő, a Prick- és az intradermális (bőr szövetébe behatoló) tesztet akkor szokták elvégezni, ha az orvosban felmerül a gyanú, hogy a kiütések hátterében allergiás reakció áll. A rátevéses próbában a gyanús anyag kis mennyiségét helyezik 1-2 napra a bőrre. Ha kiütés jelentkezik, a beteg allergiás az adott anyagra. A Prick- és az intradermális teszt során csekély mennyiségű vizsgálandó anyagot juttatnak a bőr alá, és ha ezen a területen bőrpír és bőrduzzanat lép fel, a beteg allergiás rá.

Latex-, gyümölcs- és zöldségallergia

A latex a gumifa nedvéből kerül használati tárgyainkba a gumi gyártása során. A latexérzékenységre elsősorban a gumikesztyűk tömeges elterjedése hívta fel a figyelmet. A latex allergiás reakciót válthat ki, akár anafilaxiás (hiperérzékenységi reakció legsúlyosabb formája) sokkot is, ami a bőrkiütések és az asztmás roham mellett jelentős vérnyomáseséssel jár. Azonnali beavatkozás nélkül életveszélyes is lehet. A latexérzékenység kapcsán az is kiderült, hogy egyes szobanövények nedvében is található hasonló allergén, illetve a gumifával közeli rokonságban lévő gyümölcsfák termései (banán, kivi, avokadó) is növelhetik a latexérzékenység mértékét. Miközben a latexérzékeny betegek jelentős része csalánkiütést, nyelvégést vagy nyelvduzzanatot kaphat ezeknek a gyümölcsöknek a fogyasztásakor. Így könnyen belátható, hogy a különböző zöldség-, illetve gyümölcsallergiák együttes előfordulása szintén nem ritka jelenség, hiszen a rendszertanilag közel álló növények termései hasonló szerkezetű molekulákat tartalmaznak, ezért elkerülésükre fokozott figyelmet kell fordítania az allergiásoknak. Az allergológus tájékoztatja betegét a lehetséges keresztallergiáról és arról, hogy melyik betegnél mit érdemes kerülni.

Gyógyszer- és fémallergia

A különböző fémallergiák utóbbi években tapasztalható megszaporodása összefüggést mutat a bizsuk és testékszerek elterjedésével, valamint az orvosi implantációs technikák térnyerésével. A különböző beavatkozások, fogászati kezelések ugyanis könnyen vezethetnek allergiás reakciókhoz. A fogorvosi székbe ülve mindjárt a gyógyszerek alkalmazása problémát jelenthet: a helyi érzéstelenítők és fertőtlenítők bizony veszélyesek a rájuk érzékenyekre. A később jelentkező allergiás reakciókért pedig döntően a fémek okolhatók, többek közt a nikkel, króm, réz és amalgám. Az okozott tünetek az elhúzódó szájsebektől egészen a tartósan fennálló égő, csípő érzés jelenlétéig terjedhetnek. Természetesen utóbbi panaszokat a tömés eltávolítása megszüntetheti. A kellemetlenségek és ismételt anyagi ráfordítás elkerülése végett azt tanácsoljunk, hogy minden esetben konzultáljon orvosával az ilyen beavatkozás előtt.

Borallergia

A borallergia az allergia egy viszonylag ritka és eltérő okokra visszavezethető fajtája, amit mégis ajánlott e gyűjtőnév alatt tárgyalnunk, hiszen olyan veszélyekre hívhatjuk fel vele a figyelmet, amelyekkel a hegy levének fogyasztói talán nincsenek is tisztában. Néhány esetben riasztó tünetekről (végtagviszketés, ajakduzzadás, légzési nehézségek), számoltak be a kutatók borfogyasztók kapcsán, a panaszok okaként a szőlőben található zsírszállító fehérjét nevezve meg. Ugyanakkor a borkészítés során a mustba kerülő egyéb allergének is ártalmasak lehetnek az emberi szervezet számára. A fiatal borban kimutatható darázs- és méhméreg alacsony koncentrációja is képes lehet anafilaxiás sokk előidézésére. Ezek a vegyületek ugyan később lebomlanak, de nem árt tisztában lennünk veszélyességükkel. Továbbá azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a rendszeres borfogyasztók általában is érzékenyebbek az allergiaszezonban.