Allergiainfó

Allergizáló növények

Mogyoró

Legkorábban a mogyorófélék virágoznak. Porzós barkái okozzák a gondot, amelyek nagymennyiségű allergént tartalmaznak. Túl nagy problémát azért nem okoznak, mert szétszórtan helyezkednek el. Mogyorót minden olyan, a mogyorópollenre érzékeny ember ehet, aki nem tápanyag-allergiás a termésre, és nem fenyegeti keresztallergia.

Parlagfű

A parlagfű az egyik leggyakoribb és legerősebb allergén, igazi gyomnövény. Minden egyes növény pollenszemcsék millióit szórja a levegőbe. Egy tő parlagfű egy év alatt 60 ezer magot is termelhet, melyek a talajban maradva akár harminc évig is csíraképesek maradnak.
A növények legintenzívebb növekedési időszaka júliusban van. Ezután növekedése lelassul, és virágozni kezd.

Nyír

A skandináv országokban őshonos, hazánkba betelepített nyír pollenje erősen agresszív, március elejétől május közepéig okozhat panaszokat. A fa virágzása szép látvány, azonban rendkívül sok pollent termel, érdemes elkerülni.

Pázsitfűfélék

Európában a legjelentősebb allergiát okozó növények közé tartoznak a fűfélék, szinte mindegyikben megtalálhatóak az allergiás betegségeket előidéző fehérjekomponensek. Bár az egyes fűfajták nem egyformák, többségük 10-30 cm magas, lágyszárú, beporzásukat a szél végzi. Virágzási idejük égövek szerint változik, hazánkban általában április végétől június közepéig tartanak. Ebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, így a szénanátháért, a kötőhártya-gyulladásként jelentkező allergiás tünetekért nem csak a fű felelős. A fűfélék pollenje bőrtüneteket, kiütéseket, csalánkiütés-szerű elváltozásokat is okozhat.

Csomós ebír

Például gyakori pázsitfűféle a csomós ebír, ami tavasszal korán kihajtó, bőven termő, laza bokrú szálfű. Virágzási ideje májustól július végéig, néha októberig is tart.

Lándzsás útifű

Rétek, legelők, útszegélyek jellegzetes évelő, tőrózsás növénye. Főgyökeres gyöktörzs, rövid szártagú hajtásain csak lándzsa alakú, 3-5 ívesen futó erezetű, ép szélű tőlevelek vannak. Az apró fehéres virágok tömött hengeres vagy gömbös füzérben állnak. A porzók hosszabbak a pártánál, így feltűnően kiállnak a virágzat szintjétől. Virágzás: áprilistól augusztusig.

Libatopfélék

Általában a disznóparéjfélékkel együtt tartják számon őket, mert körülbelül azonos időben nyíló virágaikból nagyon hasonló allergiát kiváltó virágporokat szórnak. Aki az egyikre érzékeny, az nagy valószínűséggel a másikra is. A libatopfélék családjába tartozó növényekre jellemző, hogy évelő, egylaki, váltivarú virágú növények, virágjuk leegyszerűsödött, a virágtakaró többé-kevésbé forrt, gyakran zöldes lepel, a virágok a növényen csomókban vagy bogernyőkben állnak. Leveleik szórtak.

Fekete üröm

A fekete üröm pollenje az egyik legerősebb allergén. Gyógynövényként teája kiváló étvágyjavító, epeműködést serkentő, görcsoldó, idegerősítő hatású. Kedvező tulajdonságai mellett azonban virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót válthat ki.

Ez a gyomnövény nagyon sok erősen allergizáló pollent enged szélnek augusztus elejétől késő októberig. A parlagfű mellett ez a gyomnövény okozza a legtöbb allergiás megbetegedést.

A virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztusban történik meg, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. A virágpor szél útján akár 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni.